Carl Gustav Jung pszichológiai öröksége

Itt találhatók a késztetések, a vágyak, és a hozzá nem férhető emlékek, amelyek számunkra rejtetten befolyásolják cselekedeteinket. Bizonyára mindannyiunkban keletkeznek gondolatok, érzések a játék szóval kapcsolatban, felelevenednek régi emlékek. A játék sok mindent jelent, egyszerre önfeledtség, szabadság, öröm, ugyanakkor tanulás, felfedezés és fejlődés is. A játék fontosságáról, a gyermekek életében betöltött funkcióiról, valamint a játékterápia módszertanáról olvashattok cikkünkben.

A humanisztikus pszichológia az 1950-es évek közepétől jelent meg az Egyesült Államokban.Az irányzat önmagára, mint a harmadik erőre hivatkozik, a pszichoanalízissel és a behaviorizmussal szemben. Heinz Kohut 1938-ban az Ausztria Németországhoz való csatolása miatt menekült Anglián keresztül az Amerikai Egyesült Államokba, már kész orvos volt, aki a Bécsi Egyetemen végzett. Meglátása szerint mindenkiben van egy egészséges nárcizmus, mert az erős, egészséges egyén bővíteni szeretné képességeit, ezzel szemben a kóros nárcizmus egy gyenge ént takar, aki csak a látszatát igyekszik fenntartani saját nagyvonalúságának. Sigmund Freud pszichoanalitikus elméletének és módszerének követői és továbbfejlesztői tartoznak e körbe.

• Ekkor a Harvard Egyetem fiziológia oktatója William James megnyitotta az első pszichológiai bemutató laboratóriumot, amit saját órái keretein belül használt.
• A terápiában különös figyelmet fordítanak a páciens kapcsolati mintázataira és kötődési stílusára.
• Század közepére nyúlik vissza, amikor a pszichológiai kutatások egyre inkább a mentális folyamatok és a viselkedés közötti kapcsolatokra összpontosítottak.
• Technikája szerint a terapeuta részletesen feltérképezi a helytelen megoldási kísérleteket, majd a pácienssel közösen új megoldási módokat dolgoznak ki.
• A Szovjetunióban érvényesülő elnyomás és korlátozás ellenére a rendszer lazulásakor a pszichológia tudomány visszatért, és a megszakadt folyamat újabb lendületet véve folytatta útját (Grigorenko, 1997).

Pszichoterápia

Hartsfield (UCLA) szintén longitudinális kutatást végzett, amelynek során a krónikus stressznek kitett anyák pszichés állapotát és stresszhormon értékeit vizsgálta a várandósság alatt és a szülés után. A csecsemők negatív reakciói szoros összefüggést mutattak az anyáknál mért kóros értékekkel (Hartsfield, 2007). A magzat képességeiről szóló populáris írások a szülőket is tudatosabbá tették. Beszélnek, énekelnek magzatukhoz, masszírozzák őt, apró jeleket adnak és fogadnak. Számos szülői anekdota, illetve reprodukálható kommunikációs helyzet szól azokról az egyszerű taktilis és vokális játékokról, ahol a magzat a várandós méh ritmusos, vagy hanggal kísért érintésére jellegzetes mozgásmintával válaszol (Van DeCarr, 1992). Az általános elképzelés szerint a magzatok és az újszülöttek a környező világ hatásait kevésbé élik meg.

A felnőttek viszonyát saját magzati és újszülött lényükhöz jelzi, ahogy a szülés folyamatával és az újszülöttekkel bánnak. Század jelentős részében a helyzet tragikusnak volt mondható (deMause, 1998). A perinatális élmények valóságának feltételezése a megszokott pszicho-szociális biztonságot és énképet veszélyeztette és súlyosan ambivalens érzések felszabadulásához vezetett. A kutatások széles körű bizonyítékot szolgáltatnak a CBT hatékonyságára különböző mentális és fizikai egészségügyi problémák kezelésében.

• A valódi genitalitás csak ebben a szakaszban alakul ki, a serdülőkori szexualitás Erikson szerint az identitáskeresés eszköze.
• A CBT alapját a kognitív modell képezi, amely szerint az egyén érzelmi reakciói és viselkedései nagymértékben függnek attól, hogyan értelmezi a helyzeteket.
• 2004-ben Wendy Anne McCarty, aki a perinatális MD és PhD képzésnek otthont adó kaliforniai Santa Barbara Graduate Institute (SBGI, ) alapító tagja 30 év klinikai vizsgálatait összefoglaló munkájában vázolta a korai fejlődés modelljét (McCarty, 2004).
• Ezt követően a két alapkérdés már arra vonatkozott, hogy mit és hogyan érzékelünk és tapasztalunk a születés előtt, valamint az, hogy mi ezeknek az élményeknek a későbbi hatása.
• Nézete szerint az emberi elme kezdetei a születés után jelennek meg (Freud, 1900).
• Emellett ő és munkatársai a figyelmet, az érzelmet és az emlékezetet szintén tanulmányozták.

Az elmúlt években a perinatális pszichológiát világszerte aktív tudományos élet jellemzi. A megjelenő új elméletek és a terápiás munka irányainak ismertetése meghaladja ennek a közleménynek a kereteit. Az utóbbi évtized releváns kutatási eredményei a korai életidővel kapcsolatos szemléletünket alapjaiban változtatta meg. A méhen belül és/vagy születéskor súlyosan traumatizált csecsemők Winnicott megfogalmazása szerint „született paranoiások”; életük során hiperszenzitívek, stressz-tűrésük alacsony, szorongóak, visszahúzódóak vagy agresszióra hajlamosak (Winnicott, 1958). A neurotranszmitterek, mint a katekolaminok (noradrenalin) túlműködése mellett az egyensúlyzavar egyik fő jellemzője az alacsony szerotonin szint, ami agresszív szociális viselkedésre és szuicid késztetésre hajlamosít. A normális szerotonin szint gátolja az agresszív késztetést (van der Kolk et al, 1991).

Automatikus gondolatok

Ez akörnyezet mesterséges tárgyakban, eszközökben, ruhadarabokban jelenik meg,illetve tudásban, hogy hogyan kell használni ezeket a tárgyakat. Ezen túltartalmaz a világról alkotott hiedelmeket, nézeteket, értékeket, összefoglalvakultúrát. Mindezek meghatározzák a felnőttek viselkedését, generációrólgenerációra továbbadva azt, a nyelv segítségével.

Green elmondása szerint az IPT jelentős szerepet játszott a mentális egészségének helyreállításában. Az IPT segített neki azonosítani és kezelni a kapcsolati problémáit, valamint fejleszteni a kommunikációját és konfliktuskezelési képességeit. Az IPT ülések során Green rájött, hogy szorongása és depressziója nagyrészt az interperszonális kapcsolatokban való nehézségeiből fakadt, és a terápia segített neki javítani ezeken a területeken​ (Psychology Today)​​ (IPT Institute)​. Az IPT alkalmazható a bipoláris zavar kezelésében is, különösen akkor, ha más terápiás módszerekkel, például gyógyszeres kezeléssel kombinálják. Az IPT segíthet a bipoláris zavarban szenvedő pácienseknek stabilizálni a hangulatukat és kezelni a betegség által okozott interperszonális problémákat. A terápia során a páciensek megtanulják, hogyan kezeljék a betegségük által okozott kapcsolati nehézségeket és hogyan építsenek ki támogató szociális hálózatot.

• A közvélemény prenatális időszakra iránti élénk érdeklődését Thomas R. Verny „A magzat titokzatos élete” című populáris könyve keltette fel (Verny, 1981).
• A pszichoanalitikus terapeuták páciensüket arra bíztatják, hogy mondják ki azt, ami épp az eszükbe jut.
• Ez az első értékelés fontos, mivel minden terápiás típusnak bizonyos jellemzői vannak, és több problémára is hasznosabb.
• Itt jó nekem.“ Az első megpróbáltatás a fogzással veszi kezdetét, amikor egy olyan fizikai fájdalom tör a felszínre, melyet senki nem tud csillapítani.

Grof, cseh-amerikai pszichiáter szerint az LSD-25 az agyi funkciókat nem változtatja meg, tudatmódosító hatása abban nyilvánul meg, hogy felszínre engedi és hozzáférhetővé teszi a tudattalan tartalmak egy részét. Janov ezzel szemben kifejezetten kockázatosnak tartotta a módszert, mert szerinte az elfojtott élményanyag egyúttal feldolgozatlan is, amelyet az egyén a későbbiekben nem feltétlenül képes integrálni. Grof kidolgozta az általa „perinatális alapmátrix”-nak (Basic Perinatal Matrices) nevezett elméleti struktúrát, amelybe a kapott élményanyagot illesztette. Linda Share mutatott rá arra, hogy a korai trauma igen gyakran mindenféle fejlődéssel szembeni ellenállást indukál, mert az életben történő változások súlyos fenyegetettséget jelentenek. A méhen belüli ártalmat, koraszülést, születés közbeni szövődményeket átélők között gyakoribb az idividualizáció zavara (Sossin, 1993). Bár tudományosan bebizonyosodott, hogy a legtöbb esetben célszerű ezeket a technikákat kognitív kezelésekkel kísérni (mint a CBT-ben), a viselkedési terápia különböző esetekben hasznos..

Vizsgálódásai során elsősorban az emberi erőszak gyökerei foglalkoztatták (Chamberlain, 1995). Nagy számú publikáció mellett tapasztalatairól könyveket adott ki (Chamberlain, 1988, 1990). Wilchelm Reichet követve Lake és Grof a pszichedelikus módszer alternatívájaként szolgáló légzéstechnikákat dolgozott ki.

A Szovjetunióban érvényesülő elnyomás és korlátozás ellenére a rendszer lazulásakor a pszichológia tudomány visszatért, és a megszakadt folyamat újabb lendületet véve folytatta útját (Grigorenko, 1997). 1873-ban és 1874-ben megjelent két kötetes könyve, mely A fiziológiai pszichológia alapelvei címet viselte. Ez a könyv igyekezte a pszichológiát mint új tudományterület elfogadtatni, és cáfolta Comte és Kant állításait, mely szerint a pszichológia nem lehet a kísérlet tárgya. 1860-ban publikálta a Pszichofizika elemeit, melyet egyes tudósok „a pszichológia, mint kísérlet tudomány kezdeteként tartanak számon” (Thorne, Tracy, 2000). Kant azt állította, hogy pszichológia nem lehet a tudomány tárgya, mert a lélek nem empirikus jelenség „hanem tiszta gondolat”.

A tehetetlenség és kiszolgáltatottság állapotában átélt súlyos trauma megkülönböztetésére vezette be William Emerson a perinatális sokk fogalmát (Emerson, 1997, 1999). Emerson a 70-es évektől a trauma-feldolgozás módszereinek vezető mesterévé vált. Az elfogadással szembeni ellenállás – úgy tűnik – nem a magzat érzeteire, érzéseire, hanem azok tudati reprezentációjára és felidézhetőségére vonatkozik. Annak megkérdőjelezése, hogy a verbalitáshoz és vizualitáshoz kötött felnőtt memória és a verbál-kognitív tudat az egyetlen létező mód a külvilággal való kapcsolathoz, a felnőtt korra kialakult énkép stabilitását fenyegeti.

Szintén ebben az időszakban a sztálini berendezkedés elfogadta a pavlovi iskola alapelveit. A pártnak szüksége volt egy világhírű, széles körben ismert orosz tudósra, bizonyítva a szovjet tudományok iránti elkötelezettségüket, és akinek a tanításaival azonosulni lehet (Grigorenko, 1997). Azonban Pavlov ellenállása nem állította meg az ő neve alatt futó ideológia terjedését és vele a párt teljes kiszolgálását (Grigorenko, 1997).

A CBT általában rövid távú, gyakran ülésből álló terápiás forma, amely konkrét célokat tűz ki és mérhető eredményeket céloz meg. Ez a struktúrált megközelítés segíti a pácienseket abban, hogy gyorsan elérjék céljaikat és javítsák mentális egészségüket. Az öröklés az egyénveleszületett biológiai képességeit, lehetőségeit jelenti, míg a környezet atársas környezet, a család és a közösség egyénre gyakorolt hatásait foglalja össze.

A CBT előnye, hogy általában rövid távú, célorientált, és konkrét, mérhető eredményeket hoz, ami növeli a páciensek önbizalmát és önállóságát a terápia befejeztével. A személyiség fejlődését értjük ezalatt a fogamzástól a halálig tartóidőszakban. Az analitikus terapeuta arra is kíváncsi, hogy a páciens hogyan viszonyul őhozzá, milyen érzései, gondolatai, fantáziái vannak vele kapcsolatban, illetve mindez hogyan függhet össze a páciens problematikus kapcsolataival.

IPT a gyakorlatban: Esettanulmányok hírességekről

A pszichológia története során számos híres és népszerű elmélet született az emberi személyiség fejlődésének folyamatáról. Az alapvetően pszichoanalitikus szemléletű Erik Erikson fejlődéselmélete szakított az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő freudi elképzelésekkel, és 8 nagy szakaszba rendezi az egész életen át tartó személyiségalakulást. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok tapasztalattal gazdagodtak ismereteink a magzati kompetenciáról. Kísérleti pszichológusok a magzati tanulásról gyűjtöttek adatokat, a neonatológusok és gyermekorvosok pedig későbbi szövődmények eredetét igazolták a magzati distressz hatásaiban.

A feszültség azonnal látszott a gyakorlati és filozófiai megközelítést pártolók között. Edward Bradford Titchener és Lightner Witmer, felhozta a lehetőséget, hogy a filozófiai nézeteket vallók külön ”szekció”-ban működjenek, vagy teljesen váljanak le. Közel egy évtizednyi vita után, 1901-ben megalakult a Nyugati Filozófiai Társaság (Western Philosophical Association) és megtartotta első gyűlését a Nebraskai Egyetemen. Végül ez lett a modern Amerikai pszichológiai Társaság középső és keleti részlege. Az IPT elméleti alapjai integrált megközelítést képviselnek, amely figyelembe veszi az egyén társas környezetét, kommunikációs mintázatait, életeseményeit és múltbéli tapasztalatait a mentális egészség javítása érdekében. A cseperedő kisgyermek életében egyre nagyobb szerepet játszik az őt körülvevő környezet.

A fejlődéspszichológiatárgyköréhez tartoznak az alkalmazásra kerülő módszerek is, a kutatási ésvizsgálati eljárások. A kutatások során tényeket, adatokat tárunk fel, ejelenségek okait és összefüggéseit állapítjuk meg, majd rendszerezve azismereteket, felhasználhatóvá tesszük a mindennapi élet számára. Ezeket azeredményeket a neveléslélektan, a pedagógia, a pályalélektan és azorvostudomány egyaránt felhasználja. A csoportanalízis olyan terápiás közeget nyújt a csoport tagjai számára, amelyben megismételhetnek olyan problémás, szenvedést okozó kapcsolati helyzeteket (pl. gyerekkori családi helyzetek), amelyekbe életük során gyakran keverednek. Tehát a csoportos módszer a társas kapcsolatok zavarának belső összefüggéseit térképezi fel, továbbá fejleszti a szociális érzékenységet, készségeket. A csoportba tartozás élménye, az együttérzés, önzetlenség, másra való odafigyelés megtanulása, és a segíteni tudás átélése is fontos, sokszor katartikus gyógyító élmény.

A kognitív viselkedésterápia a korábban tárgyalt két terápiától való teljes eltérést jelenti. Valójában mind az emberi psziché működésének fogalomalkotása, mind a klinikai gyakorlat távol áll egymástól. A pszichoterápia egy másik fontos jellemzője a együttműködés pszichológus és páciens között.

Az általa kidolgozott szenzoros integrációs terápia az évek során Online Kaszinó Vélemények annyira összefonódott az ő személyével és munkásságával, hogy gyakran csak leegyszerűsítve, „Ayres terápiaként” emlegetik. A Kaliforniai Egyetem klinikai központjában dolgozott idegrendszeri sérült gyermekekkel és felnőttekkel. Itt kerültek érdeklődési körébe azok a gyermekek, akiknek észlelési, tanulási vagy magatartás problémáit nem lehetett egyetlen jól megragadható okra visszavezetni.

A személyközpontú terapeuták lehet, hogy megosztanak Önnel valamit saját tapasztalataikból, de lehet, hogy nem. Ebben az időszakban került előtérbe az orvos betegre gyakorolt befolyása és a kapcsolati rapport fontossága (Mesmer nyomán), ami szorosan kötődött a hipnózis technikájának a kidolgozásához. Az olyan betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-szindróma vagy más demenciák, az amnéziás rendellenességek, a fejsérülések, az agykárosodás és más patológiák csökkenthetik kognitív képességeinket. Ennek a pszichoterápiának az az előnye, hogy azáltal, hogy közvetlenül az egyén kapcsolataira összpontosít, a problémamegoldásra olyan fókuszt kap, amely nagyon praktikus lehet.

Az irányzathoz csatlakozók közül páran kiváltak és önálló, de a pszichoanalízis elméleti és/vagy módszertani alapjaihoz bizonyos mértékben kapcsolódó önálló irányzatokat hoztak létre, amelyeket összefoglalóan mélylélektani iskoláknak nevezünk. Így jött létre a két világháború között a Carl Gustav Jung által alapított “jungi analízis”, illetve az Alfred Adler által létrehozott individuálpszichológiai irányzat. Század első felében a mai napig népszerű tranzakció-analízis (Eric Berne), az egzisztenciaanalízis vagy logoterápia (Viktor Frankl), és a lacanizmus (Jacques Lacan) is. Továbbá pszichodinamikus pszichoterápia szintén érvényes lehetőség a mentális egészség kezelésében. Ez a megközelítés a gondolkodási és viselkedési tudattalan minták vizsgálatán alapul, a betekintés és a tartós változások elősegítésére törekedve.

Ily módon a humanista terapeutának másodlagos szerepe van a folyamat elősegítőjeként, amely lehetővé teszi, hogy a téma megtalálható legyen az egyedül.. Század közepén született, és erőteljesen befolyásolja a fenomenológia és az egzisztencializmus. A congitiva terápia konfigurálja a kognitív viselkedéskezelés érme másik oldalát, és hagyja figyelmen kívül azokat, amelyek a viselkedésbe való beavatkozásra irányulnak. Tény, hogy a pszichodinamikai pszichoterápiát a pszichoanalízis korszerűsítésének tekintik, mivel elhagyja e jelenlegi legvitatottabb és szélsőségesebb aspektusait.. A pszichodinamikai terápia a saját, az id és a szuper ego analitikus megközelítésének klasszikus nézetét hagyja hátra.

A perinatális pszichológiai kutatások ellentmondásos megítélésében jelentős szerepet játszottak a korai vizsgálati módszerek, amelyek több esetben inkább a feltárt anyaggal szembeni kétségeket, nem pedig a kutatás hitelességét növelték. Minden negyedik ember hasműtét útján jön világra, de a szülés körüli időszak a szövődménymentes, spontán szülések esetén is fokozottan medikalizált. A medikalizáció rohamos fejlődése és látványos eredményei mellett a pszichológiai hatások mérlegelése nem követte ezt az ütemet.

Az IPT gyermekek és serdülők esetében is alkalmazható, különösen depresszió és szorongás kezelésére. A terápia során a gyermekek és serdülők megtanulják azonosítani és kezelni az interperszonális problémáikat, valamint javítani a társas készségeiket. Az IPT segít a fiataloknak megérteni, hogy hogyan befolyásolják a kapcsolataik az érzelmeiket és viselkedésüket. Hatékony lehet az evészavarok, például anorexia nervosa, bulimia nervosa és falászavar kezelésében. Az evészavarokkal küzdő pácienseknél az IPT célja, hogy javítsa az interperszonális kapcsolataikat és kezelje azokat a társas problémákat, amelyek hozzájárulnak az evészavarok kialakulásához és fenntartásához.

A bensőséges kapcsolatok kerülésének következménye az elszigetelődés, amely pszichopatológiai szempontból súlyos személyiségzavarokhoz vezethet. Ha a kezdeményezés nem jár sikerrel, valamint a környezet negatívan reagál, a gyermek belső feszültségét agresszivitással vezetheti le. Életben maradását biztosítani kell a megfelelő táplálással, az ideális környezeti feltételek kialakításával és fenntartásával. Ennek sikeres megvalósítása során a csecsemőnek kialakul a puszta létezésbe vetett bizalma. Itt jó nekem.“ Az első megpróbáltatás a fogzással veszi kezdetét, amikor egy olyan fizikai fájdalom tör a felszínre, melyet senki nem tud csillapítani.

Ez harapdálásban nyilvánul meg, ami nem örvend nagy népszerűségnek szoptatás közben, és a táplálék megvonásával járhat. Erikson szerint a csecsemő hajlamos megtapasztalni az édesanya szeretetének és biztonságának megfoghatatlan jelenségét, aminek következtében korlátozhatja testi késztetéseit. Mindez akkor következik be, ha feltétel nélkül bízik édesanyjában, illetve saját testi reakcióiban, és tudja, hogy nem veszítheti el az életet jelentő táplálék forrását. A tartós károsodást és késői következményeket okozó hatások különösen igazak a korai traumákra. Életévig, így a korai trauma az affektív memóriában kódolódik, amit az amygdala és a prefrontális lebeny, az érzelmi élet központja reprezentál (Demasio, 1995).